Az Alföld szülötte vagyok. Szeretem e nyílt, tiszta, kitárulkozó vidéket. Szeghalmon láttam meg Isten csodálatos világát 1930-ban egy tanítócsaládban. Felmenőim apai és anyai részről is mind tanítók voltak.
Gimnáziumban érettségiztem, aztán elvégeztem a tanítóképzőt, majd az Építőipari Technikumot, így Ózdon az Ipari tanuló Intézetben tanítottam szaktárgyakat.
Építészként dolgoztam az Ózdi Kohászati Üzemek alkalmazásában. Itt szólított meg az Úr újra, és
én nem akartam engedetlen lenni: jelentkeztem a Debreceni Református Teológiai Akadémiára,
így lettem lelkipásztor 1984-ben.
Első írásom negyedik elemista koromban született: anyák napjára kellett fogalmazást írnunk. Tanítómnak úgy megtetszett dolgozatom, hogy az év végi vizsgán őmaga olvasta fel.
Verseket tizenkét évesen kezdtem írogatni, csak magamnak.
Sok versem elveszett a háborús események során. Ebben az időben más is történt velem: Isten szeretetteljes szava megérintette a szívemet.
A többiről beszéljen ez a vers:
ÍGÉRETÉSBETELJESEDÉS
(Mottó: Ézsaiás 43.)
Mögöttem volt tizenkét év,
Mikor az Igét kaptam én.
Szívem boldogan fogadta,
Zengett benne mindig újra.
Végigkísérte életem –
Áldott légy érte, Istenem!
S hogy még ma is szólsz, köszönöm,
Hallgatnom most is örömöm:
Ne félj, mert megváltottalak
Téged, neveden hívtalak,
Tulajdonommá tettelek,
Enyém vagy, és én vezetlek .
Ha vízen mégy át, ott vagyok,
El nem borítnak folyamok.
A tűz sem árthat teneked,
Égéstől, lángtól védelek.
Mert Urad vagyok, Istened,
Megtartód és a mindened!
Szeretlek féltőn s oly nagyo
n,
Hogy élted megszabadítom.
Ne félj hát, én veled vagyok,
Érted váltságot is adok,
Mert nagyon becses vagy nekem,
Vigyázok reád szüntelen.
Csak én vagyok az Istened,
Kezemből más ki nem vehet.
Magamnak én megtartalak,
Én készítek neked utat.
Ne nézd a régi dolgokat,
Ne kutassad a múltadat,
Mert újat kezdek teveled,
Újat cselekszem, tudd te meg:
Pusztában vizet fakasztok,
A sivatagban folyamot,
Hogy inni adjak teneked,
S te szeretetem hirdessed.
Szeretetét megmutatta,
A lelkemet Ő gondozza.
Azóta más lett életem,
Mindig törődik énvelem.
Fiát adta értem s nekem,
Őáltala fogja kezem,
Őáltala megszabadít,
Őáltala megvált és hív.
Sivár éltem széppé tette,
Száradt lelkem élesztgette.
Szellemem táplálja olajjal,
Szent szelleme megvigasztal.
Betelve ígéret és áldás,
Szava szól – csupa biztatás
–
Ráfigyelve megértettem,
Újat készít nekem, bennem.
Örömöm így Benne lelem,
Igáját könnyen viselem,
Mert gyönyörűvé tette azt,
Legyen Övé a hódolat!
Jézusra nézz, ismerd meg Őt!
Befogadja a keresőt!
Szelleme új életet ad,
Ki Krisztusban van,Új Élet az!
|
